A nagy verseny napján a kakas korán ébredt. Még a nap sem kelt fel teljesen, amikor már a folyóparton állt.
– Aki időben indul, előnyben van – mondta büszkén.
Amikor meglátta a sodró vizet, tudta, hogy egyedül nem lesz könnyű dolga. Nem tudott olyan erősen úszni, mint a tigris, és nem volt olyan nagy, mint a bivaly. Ekkor találkozott a kecskével és a majommal.
– Ha figyelünk egymásra, sikerülhet – javasolta a kakas.
Míg a majom a tutaj köteleit csomózta, a kakas felugrott egy kőre, és figyelte a víz mozgását. Éles szeme észrevette, hol gyengébb a sodrás, és merre érdemes haladni.
– Most! Arra! – kiáltotta, amikor az áramlat kedvezőbb lett.
A tutaj imbolygott, de a kakas folyamatosan jelezte az irányt. Nem hagyta, hogy elragadja őket a víz.
Amikor végre partot értek, a kecske lépett először, majd a majom. A kakas nem sietett. Még egyszer visszanézett, hogy minden rendben van-e.
Csak ezután lépett az égi kapuhoz, tizedikként.
A Jáde Császár elismerően nézett rá.
– Nem csak magadra figyeltél – mondta. – Hanem másokra is.
A kakas büszkén kihúzta magát.
– Az éberség nem csak a saját utunkról szól – felelte.
Azóta a Kakas éve a felelősség és az éberség éve. Azt tartják, akik ebben az évben születnek, pontosak, megbízhatóak és bátran kiállnak az igazukért.
A kakas minden hajnalban azt üzeni:
Figyelj oda a világra.
Aki ébren van, az tud vigyázni másokra is.
Ha szívesen tovább olvasnál, nézzük meg, hogyan ért célba a kutya: A Kutya éve - A hűséges szív
Kép: AI
